Ebben a példátlan pillanatban több időt töltünk magunkkal, mint valaha, kevesebb zavaró tényezővel. A kreatív oldalunk felfedezése, vagy annak megerősítése, ha már eddig is összhangban voltunk vele, egyike azon kevés jó oldalnak, amit a bezártság kínál.
A pszichedelikus szerek szedése nagyon elősegítheti a művészek és a kreatív teljesítményt. Sok művész hivatkozik arra, hogy a pszichedelikus szerek inspirálják az ötleteiket, vagy segítenek nekik elveszni az alkotás áramlásában. Ahogyan azt a cikkünkben ajánlottuk 'Hogyan utazzunk egyedül', hogy a művészeti alkotáshoz szükséges eszközökkel körülvesznek téged, miközben utazol, a szórakozás és a kreativitás egy extra dimenzióját adhatja az utazásodnak.
Ha a bezárás, a botlás vagy más okból kifolyólag a bezárás óta hagyod, hogy a kreativitásodat kiáradjon, összeállítottunk egy listát a klasszikus műalkotásokról, amelyek inkább pszichedelikus befolyásolás. Lehet, hogy ezeket már látta a valóságban egy galériában, vagy nyomtatásban reprodukálva, de az is lehet, hogy teljesen újak. Remélhetőleg inspirálni fogják Önt a jövőbeni kreativitásra, vagy legalábbis egy mély google féreglyukba, ahol a dicsőséges képeken lakmározik. Íme a mi Top 5 pszichedelikus remekművünk!
Salvador Dali- Az emlékezet állandósága (1931)
Ez az 1931-es festmény Dali, egy ikonikus példája a Szürrealista művészeti mozgalom. A szürrealisták célja a képzelet felfedezése volt a tudatalatti felszabadításával. Különös és álomszerű képeket használva megváltoztatták a művészettörténetet. A oldalon. 'Az emlékezet állandósága' zsebórákat látunk, amelyek finoman olvadnak a sivatagi tájban. Sokan úgy értelmezték a művet, mint az idő és a tér felfedezését.
"a kozmikus rendről alkotott elképzeléseink összeomlása"- (Dawn Ades)
- nem is olyan messze attól, amin néhány pszichonauta elgondolkodik trippelés közben! Maga Dali azonban, aki mindvégig különc volt, egy napsütésben olvadozó camembert sajtot említett a híres festmény ihletőjeként.
Yayoi Kusama- Minden örök szerelmem a tökök iránt (2016)
Kusama végtelen tükörinstallációi hihetetlenül trippesek és magával ragadóak. Nincs is ennél jobb, mint ez a 2016-os alkotás, amelyben végtelen számú világító, pöttyös tök nyeli el a látogatót. A műalkotás részévé válva a néző egyszerre kap egy teljes adag mindent és semmit, inkább úgy, mint egy tök alapú egó halála.
Hieronymous Bosch- A földi örömök kertje (1490-1510 között)
A The Garden of Earthly Delights egy triptichon (3 paneles) olajfestmény, amely komolyan őrült képeket tartalmaz. Az első, bal oldali képen egy férfi és egy nő, feltehetően Ádám és Éva látható, akikhez egy Istenre/Krisztusra emlékeztető alak csatlakozik. Ez nem figyelemre méltó a klasszikus művészetben. De a környezetük feltűnően bizarr. Egy földbe vájt lyukból furcsa lények másznak ki, egy egyszarvú iszik egy tócsából. A második, a központi tábla fantasztikus orgia, ahol meztelen emberek hancúroznak óriási gyümölcsökkel, madarakkal és halakkal. Órákig lehetne bámulni, és még mindig találni valami újat az állatok, zöldségek és ásványok forrongó tömegében. Ugyanez vonatkozik a harmadik, jobb oldali panelre is. Ez azonban határozottan egy rossz utazás. Egy romokban heverő város, egy emberevő madár, torz lények, hatalmas, késsel hadonászó fülek és egy sápadt óriás, akinek a teste olyan, mint egy szétzúzott tojás. Magáról Boschról keveset tudunk, így szándékai rejtélyesek maradnak. A történészek megoszlanak abban a kérdésben, hogy ez a festmény a kísértés veszélyeire való figyelmeztetés vagy a paradicsom ünneplése volt-e a célja. Akárhogy is, kevés olyan műalkotás van, amely még több mint 500 évvel később is ennyire pszichedelikus tud lenni.
Sylvie Fleury- Gombák (2008)
Fleury egy svájci művész, aki arról ismert, hogy keveredik Pop Art és Minimalista befolyások. azonban, Ez természetesen az ő munkája Gombák ami megragadja a szemünket! Ezek a túlméretezett fémgombák úgy néznek ki, mintha körömlakkal festették volna őket, de valójában fényes autófestékkel vonták be őket. Kommentár a fogyasztói kultúrához, valamint a hagyományos nemi szerepekhez, és persze utalás a pszichedelikus drogokra. Állj melléjük, és egy kicsit úgy fogod érezni magad, mintha Csodaországban lennél...
Frida Kahlo- Amit a víz adott nekem (1938)
Kahlót természetesen nem kell bemutatni. Sűrű szemöldökű arca és hagyományos mexikói öltözéke ma már még híresebb mint festményeinek hatalmas katalógusa. A popkultúra ikonja mögött azonban egy lenyűgöző és tragikus művész állt. Ez a mű,Amit a víz adott nekem' állítólag egyfajta önéletrajz. Kahlóról csak a lábai és a víz alámerült lábai láthatók. Életének valós és metaforikus eseményei a lábujjai körül játszódnak. Bár túlnyomórészt boldogtalan képeket ábrázol, ez a festmény a szemlélődés és az önfelfedezés egy pillanatát mutatja be. Kahlo élete játszódik le a szeme előtt, és a mi szemünk előtt. Mindannyian átéltük már azokat a meditatív pillanatokat a kádban, amikor múltunkról, jelenünkről és jövőnkről elmélkedünk. A pszichedelikus szerekhez hasonlóan ez is segíthet abban, hogy kívül álljunk önmagunkon, és tisztábban lássunk. Talán ön is eltöltött egy kis időt a bezártság alatt elmélkedéssel... miért ne festhetné le, amit látott?
Reméljük, hogy inspirálónak találta ezt a listát. Persze, még számtalan pszichedelikus remekművet említhettünk volna, és hamarosan talán te is alkotsz egyet!